Az őszi-téli időszakban kétnaponta meghal valaki Magyarországon lakástűzben

Publikálva: 2022.09.10.

A lakásunk legtűzveszélyesebb területe a konyha, a tűz szempontjából a legkockázatosabb szokás pedig az ágyban dohányzás. Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs vezetője szerint hosszú távon nincs egyértelmű tendencia a tüzek gyakoriságát illetően, de mindenképpen évi több ezres nagyságrendről és sokmilliárdos kárról van szó, ami többszörösen is indokolttá teszi az elővigyázatosságot és a kockázatcsökkentést.

Jelenleg mennyi lakástűz keletkezik az országban évente?

A MABISZ 2010 óta regisztrálja a lakástűz-adatokat, azóta az esetszámok évi 5700 és 7700 között ingadoznak. A legkevesebb ilyen típusú bejelentés 2018-ban, a legtöbb 2012-ben érkezett a társaságokhoz. 2022-ben eddig több mint 6100 tűzeset ügyében fordultak az ügyfelek a biztosítókhoz. Egyértelmű tendenciáról tehát nem beszélhetünk.

Hogy érzékelhető legyen a probléma súlyossága, lehetséges számszerűsíteni, mekkora az átlagos kár lakástűz esetén?

2010 óta összesen a 62 milliárd forintot is meghaladják az ezen a jogcímen, közel 77 ezer bejelentés nyomán térített összegek. Ha az említett összeget elosztjuk a darabszámmal, mintegy 830 ezer forintos átlag jön ki.

Az érintett lakások mekkora hányada van biztosítva (és mekkora hányada biztosított az országos lakásállománynak)?

A biztosítói adatok csak az ügyfelek bejelentéseit tartják számon. Az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái azért is térnek el a biztosítókétól, mivel – lakásbiztosítási szerződés hiányában - nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat a társaságok segítségére. A magyarországi lakóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.

Milyen jellemző okok állnak a lakástüzek mögött, és ezek közül melyek a leggyakoribbak?

A tapasztalatok szerint a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik. A tűzesetek szempontjából a második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek is. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra vezethető vissza. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, valamint a fűtő és elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok a dohányzás is. Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, és amiatt történt még nagyobb baj, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Gyakori volt az is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt az utóbbiak meggyulladtak. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a hálózat karbantartásának elmulasztása vezethet komoly tűzkárokhoz.

Említette a dohányzást – van közvetlen összefüggés az otthoni dohányzás és a lakástüzek között?

Igen, összefüggés kimutatható. Az erkélyen keletkezett tüzek például egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben, de az ágyban dohányzás is ott van a leggyakoribb lakástűz-okok között.

Az égés és a füst az élet számos területén hatalmas károkat okoz, ahogyan a dohányzás is. A legjobb természetesen, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagy ha már dohányzunk, akkor minél előbb szokjunk le, hiszen csak így kerülhetők el teljes mértékben a dohányzás okozta ártalmak, és a tűzesetek előfordulásának kockázatát is jelentősen csökkentjük. A le nem szokó dohányosok számára Léteznek olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek az égés hiányában lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohánytermékek, ezért érdemes ezekről tájékozódni. Ilyen például többek között a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia is. Ezek használata nem jár égéssel, így nem keletkezik füst sem, amely az égés során keletkező káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. A legjobb megoldás mind az egészségünk mind a környezetünk és biztonságunk érdekében, ha egyáltalán nem dohányzunk.

Melyek a leginkább lakástűz-veszélyes időszakok az év folyamán?

A korábbi évek tapasztalatai alapján a november végétől az év utolsó napjáig tartó időszakban jegyzik fel az otthonokban keletkező tűzesetek egyhatodát, ami az éves átlag kétszeresét jelenti. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint ősszel és télen átlagosan negyvenöt percenként gyullad ki egy lakás, naponta két-három otthon válik lakhatatlanná a tűz miatt és kétnaponta meghal valaki lakástűzben.